Költségvetési csalás

Ha Önnel szemben költségvetési csalás miatt folyik eljárás, vagy éppen még csak a NAV adóigazgatási eljárás keretében vizsgálódik, hívjon minket bizalommal! Ne halassza az utolsó pillanatra, ugyanis már az adóvizsgálattól (jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés) szakszerűen kezelt ügy kimenetele a büntetőeljárás kimenetelét is jelentősen befolyásolhatja!

A költségvetéssel, az állammal szemben elkövetett csalás tipikus formája, amelynek károsultja a Magyar Állam, illetve az Európai Unió.

Elkövethető bármely adónemre, azonban a leggyakoribb az ÁFA-ra elkövetett költségvetési csalás, korábban adócsalás. Egyik formája ennek, hogy a könyvelésbe fiktív számlák kerülnek beállításra, amellyel a fizetendő ÁFA csökken, ehhez ún. számlagyárakat hoztak létre, amely cégek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, vagy látszólag végeztek, és a cégek tőlük számlákat vásároltak/vásárolnak, hogy ily módon csökkentsék a fizetendő ÁFA-jukat.

Sajnos a költségvetési csalás ezen formájának ideje már lejárt, ugyanis a „számlagyár” cégek a könnyen megszerzett bevétel miatt olyan mértékben állítanak ki hamis, fiktív számlákat, amely mennyiség nem tudja elkerülni a NAV figyelmét. Az online számla rendszerben, a NAV-nak előbb-utóbb „szemet szúr” a kiugró bevétel, amely azonban nem párosul ehhez tartozó ÁFA befizetéssel.

A költségvetést, EU-t károsító csalások határon átnyúló jelleggel párosultak az utóbbi időben, stróman ügyvezetők irányításával „céghálózatokat” hoztak létre, amelyeken belül a „haszonhúzó cégek” érdekében több cégen keresztül számlázásra került eszközök (főleg műszaki, elektronikai eszközök, berendezések, stb.), élelmiszerek (cukor, olaj, stb.). A folyamat során ugyanazt a terméket „utaztatják” több országon keresztül, hogy ne legyen nyomon követhető a folyamat, és az ÁFA „menetközben” valahogy eltűnjön. A „haszonhúzó” cégek ÁFA befizetései a kiállított fiktív számla és fiktív gazdasági tevékenység nyomán csökkennek, azon cégek pedig, akik ÁFA fizetésre lennének kötelesek, az ÁFA-t nem fizetik meg, előbb-utóbb eltűnnek, ők az ún. dobócégek, és pár hónap aktív tevékenységet követően helyüket más ún. dobócégek veszik át.

Az így felépített számlaláncolatok, körhinta csalásos módszerek, a fiktív számla kiállítások felderítése akár egy jogkövetési vizsgálat során is elindulhat, amikor a „gyanútlan” elkövető nem is sejti, de már vizsgálódik a NAV valamelyik Bűnügyi Igazgatósága.

A fentiekben írt szervezett elkövetés bűnszervezeti minősítéssel párosulva akár 20 év büntetési tétel felső határt elérő büntetéssel fenyegetett, amelynek jelenleg a mértékes alsó határa büntetlen előélet esetén is 12,5 év.

Ugyanígy költségvetési család bűncselekményét követi el az is, aki a támogatást (legyen az EU-s támogatás) céltól eltérő módon használja fel, illetve aki jogtalan vesz igénybe kedvezményt.

A költségvetési csalás a költségvetést (a magyar, illetve az uniós) károsító cselekmény, számtalan elkövetési magatartással (tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétel, valós tény elhallgatása, jogtalan igénybevétel, jóváhagyott céltól eltérő felhasználás, jövedéki termék engedély nélküli előállítása, forgalomba hozása, tartása, azzal való kereskedés, stb.) elkövethető, kiemelendő, hogy az elkövető a költségvetésnek vagyoni hátrányt, kárt okoz.

Pénzmosás

A büntetőeljárás során irodánk védői feladatai a gazdasági jogban szerzett plusz szaktudással párosulnak, amelyet is felhasználva segítséget nyújtunk megbízóinknak.

A pénzmosás „feltörekvő népszerűséggel” vezeti jelenleg a nyomozóhatóság „slágerlistáját”. Míg 2022 előtt az eredményes pénzmosás bűncselekmények száma elenyésző  volt, az ügyek bírósági ítéletig alig-alig jutottak el.

Napjainkban– az EU irányelvek és a jogalkalmazók összehangolt munkája nyomán – a pénzmosás bűncselekmények száma 180 fokos fordulatot vett, a felderített bűncselekmények száma napról-napra növekszik, a bűncselekmény törvényi tényállása széles körűen határozza meg azon cselekmények körét, amelyeket a jogalkotó a pénzmosás elkövetési körébe sorol.

Maga a bűncselekmény kezdetben a kábítószer-kereskedelemből befolyó pénzek tisztára mosását jelentette, majd 2001.szeptember 11-ei terrortámadást követően már a terrorizmus finanszírozásnak egyik eszközeként tekintettek rá. A pénzmosás általános fogalmát úgy lehet meghatározni, hogy az az illegális tevekénységből származó haszon eredetének leplezését jelenti. A pénzmosásban részt vevő személyek és intézmények különböző, sokszor célzottan bonyolult műveletek végrehajtásával azt kívánják elérni, hogy az egyébként törvénytelen úton megszerzett pénz a külvilág, elsősorban a hatóságok számára már legális jövedelemként jelenjen meg és felhasználható legyen további, akár legális, akár további illegális tevékenység céljából. A pénzmosás mint jelenség tehát feltételez legalább egy, de jellemzően több, rendszerint a szervezett bűnözés körébe tartozó cselekményt – pl. kábítószerrel, prostitúcióval, emberkereskedelemmel, illegális szerencsejátékkal, korrupcióval vagy természetes személyek, jogi személyek, illetve az állami költségvetések megkárosításával járó bűncselekményeket -, amely(ek)ből jelentős mennyiségű illegális jövedelem keletkezik.

A pénzmosás mindemellett folyamatosan változó jelenség, amelyet az abban részt vevők tudatossága és találékonysága mellett a technika legújabb vívmányai is befolyásolnak, természetesen nem a törvény oldalán állók számára kedvező módon…

Maga a bűncselekmény járulékos jellegű, ami azt jelenti, hogy a bűnkapcsolat egy formája, alapcselekmény nélkül nincs pénzmosás, azonban amíg az alapcselekmény bizonyíthatósága is kétséges, vagy nem is bizonyított (főleg a határon átnyúló bűncselekmények esetén) vagy éppen el sem ítélik az alapcselekmény elkövetőjét, addig a pénzmosásban ettől függetlenül elítélhető az elkövető, feltéve, hogy a törvényi tényállás feltételei fennállnak.

A leggyakoribb bűncselekmények, amelyekhez a pénzmosás, mint járulékos bűncselekmény társul: költségvetési csalás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, stb.

Pénzmosás bűncselekményt büntetendő cselekményből származó vagyonnal összefüggésben lehet elkövetni, az elkövetés formája számtalan (a vagyon elrejtése, átalakítása, átruházása, elidegenítése, közreműködés annak elidegenítésében, stb.), a bűncselekmény gondatlanul is elkövethető. Erre az alap „iskola példa”, hogy X.Y. megkéri ismerősét, hogy a cége számláját zárolta a bank, „valami kis probléma miatt”, azonban vár egy nagyobb összeget egy állítólagos „munkáért” és fél, hogy nem tud majd hozzájutni. Ezért megkéri K.I-t, hogy „némi”  jutalékért cserébe engedje meg, hogy a pénz a számlájára érkezzen be, amelyről K.I. vegye ki – általában készpénzben – és adja át X.Y. részére. A jóhiszemű K.I. mivel segítőkész, mivel a jutalék neki is jól jön, ezért természetesen a pénz számlájára történő átutalásába beleegyezik vagy éppen külön számlát is nyit erre a célra a saját nevére, majd miután számlájára megérkezett a pénz, készpénzben kiveszi és átadja a megállapodás szerint X.Y-nak.

Nyilván K.I. nem is sejti, hogy a pénzt külföldön csalták el és onnan érkezett a mit sem sejtő K.I. számlájára. Amíg egy alkalommal történő utalás esetén, illetve nem kirívóan nagy összeg esetén K.I. megmagyarázhatja majd a nyomozóhatóságnak, bíróságnak, hogy a pénz eredetéről tudomással nem bírt, azonban, ha ez több alkalommal – rendszeresen – előfordul vagy az összeg nagysága szembetűnő (akár 50 m Forintot meghaladó), úgy K.I-nek fel kellett volna tűnnie, fel kellett volna ismernie, hogy adott esetben már nem egyszerű „kisegítésről” lehet szó. És K.I-t szándékos pénzmosás miatt a bíróság ugyanúgy elítéli, mint X.Y-t, ha a bűncselekményt felderíti a nyomozóhatóság, ugyanis cselekményét ez utóbbi esetekben már nem lehet gondatlannak minősíteni.

Arról az esetről nem is beszélve, amikor az „elcsalt” pénzeket „utaztatják”, hogy nehezebb legyen annak felderítése. Többnyire határon túl, ehhez „strómanokat” felhasználva cégeket alapítanak, amely cégeknek több bankban több számlát hoznak létre, a Forintban vezetett folyószámlán túl EUR, akár USD alapú folyószámlákkal. A „strómanok” az általuk létrehozott cégek folyószámláihoz hozzá sem férnek, ahová beérkeznek a büntetendő alapcselekményből származó pénzek, majd rövid időn belül készpénzben kivételre vagy továbbutalásra is kerülnek az elkövetők érdekében.

Ez utóbbi esetben ha a a szándékosan elkövetett pénzmosás egyéb, pl. bűnszervezeti minősítéssel is párosul, a büntetési tétel felső határa elérheti akár a 20 évet is.

Pénzmosásnak minősül az is, ha a családi cégbe a pénzmosásból eredő pénzen ingatlant vásárolnak, majd amikor a nyomozóhatóság a bűncselekményt felderíti, a céget ingatlanostól értékesítik „ismerősi” körben, bízva, hogy az ingatlan ne kerüljön vagyonelkobzás alá, ne legyen zár alá vétel, foglalás tárgya.